ENGLISH
Nyitóoldal/ Kiállítások/ Külhon

Külhon

Magyarok New Yorkban

„It’s not enough to have talent, you also have to be Hungarian” – mondta az egyik legismertebb amerikai magyar híresség, Robert Capa. Ennek nyomán indult el itthonról a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának hét tagja, hogy feltérképezze a New Yorkban élő amerikai-magyar közösségét.

Az amerikai álom csalogatása igazolást nyerhet a világ fővárosában? Hogyan kerültek ki a magyarok és beszélik-e még mindig az anyanyelvet? No, és az unokák értik a nagyszülők szavát? Van-e honvágy, és mi hiányzik legjobban nekik otthonról? Melyik otthon? Beilleszkedtek, asszimilálódtak vagy megmaradtak „átlagmagyarnak”? És mit keresnek a magyar cserkészek a vadonban, a magyarok pedig New Yorkban?

alpern_bernadett_es_halasz_daniel
alpern_bernadett_es_halasz_daniel
bakonyi_zsuzsa
bakonyi_zsuzsa
bartha_mate
bartha_mate
hirling_balint
hirling_balint
palyi_zsofia
palyi_zsofia
szombat_eva
szombat_eva

A hét fiatal magyar fotóművész 2014 szeptemberében, a New Yorkban töltött három hét során ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a válaszokat, vagy talán helyesebb azt mondani, hogy keresték az újabb kérdéseket, és a fotókból, videókból és szövegekből összeálló kiállítást most tárják először a magyar közönség elé. A jövőbeli tervek közt szerepel, hogy a külhoni, New Yorkban élő magyaroknak is lehetősége legyen megnézni az elkészült műveket. A projekt ötletgazdái Bakonyi Zsuzsa és Pályi Zsófia voltak, és a Hungary Initiatives Foundation által kiírt kulturális pályázatán nyertek támogatást a terepmunka megvalósítására.

Alpern Bernadett és Halász Dániel a New York-i művészeti élet meghatározó magyar alakjait keresték fel – többek között Böröcz András és Vészi Tamás képzőművészeket, Berecz Ágnes művészettörténészt, tanárt és Suzanne K. Walther táncost, balettkritikust –, akikkel a kezdetekről és Magyarországhoz fűződő viszonyukról beszélgettek. A róluk készült portréfotók mellett videóriportot is készítettek, melyben arról kérdezték a művészeket, hogy mi az, ami hiányzik nekik Magyarországról. A kérdés után egy perc gondolkodási időt kaptak. A videókon csupán az egy perc csendet mutatják be.

Hirling Bálint az amerikai magyar cserkészet témakörét dolgozta fel. A folyamatosan asszimilálódó magyarságnak az egyik legfontosabb közösségmegtartó- és teremtő ereje a cserkészet. A közösségben nem egyedi eset, ha mindhárom generáció tagja a szervezetnek, de a legfiatalabbaknak már nem a honvágy enyhítése, hanem a cserkészet izgalmas világa vonzza.

Bakonyi Zsuzsa New York és környékén élő párokat keresett fel, ahol legalább az egyik fél magyarnak tartja magát. Van, aki néhány éve, van, aki ki már a harmadik generáció tagjaként van Amerikában. Van, aki önszántából, van, akit a kezénél fogva vittek ki 1956-ban a „hazából”. Van, aki magyar mondókákra tanítja az unokáit otthon, van, aki már maga is töri a magyart. A sokszínű párokon és élettörténeteken keresztül Bakonyi Zsuzsa arra keresi a választ, hogy mi maradhat a magyar identitásból, és mivé alakul át a magyarság egy család történetében.

Bartha Máté az átlagmagyart, az átlag New York-it kutatta. Vajon miért fordítottak hátat szülőhazájuknak, és miért kerülik egymást új otthonukban. Interjúival sztereotípiák, identitások, Magyarország- és Amerika kritikák szövetét szeretné kibogozni.

Pályi Zsófia az amerikai magyarok asszimilációjának kérdését vizsgálja az Újvilágban. Az identitásőrzés és identitásvesztés képei ellenpólusként jelennek meg és vetnek fel kérdéseket. Vajon mit jelent a Kossuth Street tábla ott, ahol az egykori magyar lakosok házait már spanyol ajkú bevándorlók lakják? A kivándorlók gyerekei és unokái mégis miért küszködnek az Érik a szőlő szövegének megtanulásával, mikor a barátaikkal az iskola szünetében már úgyis angolul beszélnek?

Szombat Éva sorozata két táncos példáján keresztül mutatja be, hogyan vezethet a kivándorlás az önmegvalósítás beteljesítéséhez. Molinókon megjelenő képei pedig azt illusztrálják, hogyan torzulnak a mindennapi magyar tárgyak és jelképek a földrajzi és társadalmi közegükből kiragadva.

A kiállított fotókhoz két videó projekt is tartozik, Bartha Máté Forró az olaj, forró az éjszaka című, egy New York-i lángos árusról készített road movie-ja, illetve Hirling Bálint és Pályi Zsófia Little Hungary kisfilmje a Barbara Tours utazási irodáról és a szomszédos magyar negyedről.

Romsics Gergely, a Balassi Intézet New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója így ír a tárlatról: „Az itt kiállított művészek közös szándékú, de nagyon is egyéni módokon megvalósított munkáiban az a könnyedség a legmegkapóbb, amivel túlemelkedtek megkopott Amerika-legendáriumunkon.”

Az 1977-ben alakult Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója az itthoni fiatal fotográfusok legmeghatározóbb szervezete Magyarországon. Pályájuk kezdetén álló, tehetséges alkotók, művészettörténészek, kurátorok számára biztosít szakmai lehetőségeket: kiállításokat, workshopokat, elméleti képzéseket, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat. A szervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi művészeti életbe.

Kapcsolódó oldalak:
http://ffs.hu/page/new-york-field-work
https://www.facebook.com/fiatalokfotomuveszetistudioja?fref=ts
http://hungariansinnewyork.tumblr.com/

A kiállítás megtekinthető:
2014. december 1. – 2015. január 18.

Alkotók:
Alpern Bernadett, Bakonyi Zsuzsa, Bartha Máté, Halász Dániel, Hirling Bálint, Pályi Zsófia, Szombat Éva