A kiállításról írták – Capa in Color

VS.hu
„Nagyszabású fotókiállítás nyílt a Capa Központban, Capa in Color címmel. Több mint 100 színes fotó érkezett New Yorkból Budapestre, hogy bemutassák a magyar származású fotográfus eddig Európában még nem látott képeit. Humor, csillogás, visszadobott családi fotók, fogpasztareklámot megszégyenítő tökéletes mosolyok – így fotózott Capa a háború után, élete utolsó éveiben.”

WeLoveBudapest
„A kiállítás megtekintése erősen ajánlott, hiszen segítségével meggyőződhetünk róla, hogy a nagyszerű fotós nem csak egy technikában, nem csak egyetlen műfajban volt otthon. A színes fényképezést bátran és jól használta és még ezen belül is időről időre képes volt megújulni, ötletei pedig – ha a korabeli magazinokban nem is – a Magnum Photos-ban és a 21. századi kiállítási falakon tovább élnek.”

Index
„Míg fekete-fehér fotóiból tudatosan épült a vakmerő fotóriporter legendája, a színes képeit csak a kétezres évek elején kezdték méltatni. Amikor például Capa színes filmre fotózta a piknikező Hemingwayt, a képek csak fekete-fehérben jelenhettek meg, mert a szerkesztők szerint méltatlanok voltak az író hírnevéhez. Így járt a fiával fürdőző Picasso is, és hasonló sorsra jutott Capa színes fotóinak többsége. A színes anyagai közül csak a svájci sípályákról készült képei, a Szovjetunióban és Izraelben fotózott riportjai, valamint a francia és az olasz divatportréi számítottak kiemelkedőnek (ezek a képek mind szerepelnek a budapesti kiállításon), az anyagai többségét viszont mellőzték.”

Breuerpress International
„A Capa in Color című kiállítás során Robert Capa lencséjén keresztül elevenedik meg a világháború számos hadszíntere: Anglia, Tunézia vagy Olaszország, míg az 1946 utáni képeken a kor olyan neves alakjai tűnnek fel, mint Ingmar Bergman, Pablo Picasso, George Hemingway, Anna Magnani vagy Roberto Rossellini.”

Dívány
„Ha megkérne valakit, hogy mondjon egy Robert Capa fotót, a legtöbben biztosan rávágják A milicista halála című képet, ami valóban az egyik legismertebb és legnagyobb hatású riportfotó háborús témában. Ha esetleg mégsem ezt, akkor egy másik fekete-fehér felvétel címét mondják, és ez sem csoda, hiszen kevesen tudják, hogy a magyar származású művész színes filmre is dolgozott. Ha pedig szeptember 20-ig ellátogat a budapesti Robert Capa Központba, akkor megbizonyosodhat arról, hogy ezek a színes felvételek is képesek ugyanúgy magukba szippantani, mint a fekete-fehérek, sőt!”

Pont Blogazin
„Fotóiban akkor is ott lüktet a legkülönfélébb társadalmi szereplőket, felszabadult arcokat egy képpé komponálás vibráló feszültsége, amikor a sorban ülő, mulatni vágyóknak kánkánozó lányokat fotózza, a lóverseny úri huncutságát örökíti meg vagy éppen kedvenc svájci síparadicsomában, Klostersben kapja le a királyi sarjakat, világhíres sportolókat, hercegeket, grófokat. Capa ilyenkor szétfeszíti a képszerkesztés szigorú kereteit, tudatos szertelenséggel tolja el kompozíciót, politikai nézeteit sem rejtve véka alá keresi a világ rendjének gegekkel, humorral teli, zsáneri idilljét.”

Magyar Hírlap
„A több mint száz színes fotó jócskán árnyalhatja a néhol talán sablonos Capa-képünket, hiszen egész más fényképészt mutatnak ezek a felvételek, mint a D-Dayről készült képek vagy a spanyol polgárháborús munkák.”

NOWmagazin
„Azoknak sem kell azonban teljesen csalódniuk, akik háborús fotókat vártak a kiállítástól. Elég sok második világháborús színes képet is készített, főleg az Atlanti-óceánon való átkelésről és az észak-afrikai hadszíntérről. Azonban ezek a háborús fotók kevésbé drámaiak, mint fekete-fehér társaik. A hajó életét, annak mindennapjait, valamint a kiképzéseket fotózta első sorban, nem pedig magát a hadszínteret.”

168 Óra
„A kiállítás – pár II. világháborús felvételtől eltekintve – jellemzően 1948 és 1954 közötti anyag. A Holiday című üdülési és a Cook turisztikai cég menedzselte Illustrated magazinok utazó tudósítójaként Capa eljutott a Föld számos országába: háborús helyekre és a nagy világégésből nem sokkal korábban kikeveredettekbe is. 1948-ban fotózott mangalicát a keszthelyi Festetics-kastély előtt, sorban állókat a Lenin-mauzóleum előtt a moszkvai Vörös téren, lőszerrakodást Casablanca kikötőjében, amerikai katonák bokszmeccsét egy csapatszállító hajó fedélzetén, német pilótasírokat Tunéziában, de volt Izraelben, Marokkóban és Norvégiában is.”

revizor
„Robert Capa most új arcát fedi fel számunkra: a megszokotthoz képest valahogy életszerűbb és meghittebb pillanatokat mesél a színek által. A politikai súly is enyhül a képeken, könnyedebbé, kacérabbá válnak a modellek is rajtuk. Kifejezetten friss és üde az összhatás. És nemcsak a háborúról tudósítanak, sőt. Ezeken a képkockákon ott dobog az élet, átsüt rajtuk a derű. Egy minden értelemben színes világ: számos európai helyszín mellett Ázsia és Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Észak-Amerika is színre lép.”