Élménybeszámolók a párizsi Capa-járatról (2015)

„Sokat adott számomra ez az út, mivel otthon elérhetetlen alkotók munkáit, fogadhattam be testközelből. Találkoztam egy-két olyan munkával, amikről eddig nem hallottam és meghatározónak érzek, mint például Adam Jeppesen tájképei, amelyek olyan elementárisak és intelligensek, mint amit kevés fotóművész tud létrehozni. […] Azt gondolom az elsődleges célomat elértem a vásár és a város látogatásával, épültem és újabb lökést kaptam, hogy dolgozzak.” Dobokay Máté

„A Paris Photo rengeteg standját végigjárni talán négy nap sem elég. A Grand Palais épületébe belépve vizuális sokk érheti a váratlan látogatót a kiállított fotók, könyvek sokaságától. Mivel nem először jártam itt, a vizuálsi sokkra számítottam, de ettől még a befogadás nem lett könnyebb. […] Számomra minden évben a könyvesstandok a legérdekesebb és egyben a leginspirálóbb része a rendezvénynek. A gyönyörű albumokat lapozgatva hihetetlen energiákkal töltődöm, és motivációnak sem utolsó a következő munkáimhoz. A galériák kb. felét végigjárva nagyjából ugyanaz a tapasztalatom volt, mint az előző években: nem hatott az újdonság erejével, de azt a fajta profizmust és következetességet, ami a korábbi évekre is jellemző volt, most is kiszámíthatóan lehetett érzékelni. A klasszikusoktól kezdve ismét jelen voltak a kortárs fotó legkeresettebb alkotói, sokan egyszerre akár több standon is.
Ami a 13-a estét illeti, arra nincsenek szavak. Mély megdöbbenéssel próbáltuk megérteni, mi is történt valójában. Lassan fogtuk fel, hogy akár mi is ott lehettünk volna, és nem lehetett tudni, mere lesz a következő helyszín. A Polycopies hajón, ahol könyvvásár és buli volt épp, hirtelen megváltozott a hangulat. Mindenki kétségbeesetten nézte a telefonját, és próbálta követni az eseményeket. A másnapi Párizs képe is jó időre beleégett az emlékezetembe, mint ahogyan az este hangulata is. Kihalt utcák, lehúzott redőnyök, minden zárva. Ez nem az a Párizs volt, amire számítottunk…” Hermann Ildi

„Sok szempontból körbejártam a vásárt, és megismertem pár olyan fotóst, akiknek munkái inspirálóan hatottak rám. Részt vettem Wim Wenders egyik beszélgetésén, hozzájutottam sok fotóalbumhoz, és számos kiállítást tudtam megnézni párizsi galériákban. Kapcsolatba kerültem egy-két galeristával, és fotós szerkesztővel, művésszel, akikkel azóta kapcsolatban maradtam.” Tihanyi Anna