Élménybeszámolók a bécsi Capa-járatról
„A pozsonyi és a magyar Fotóhónap után végigjárhattunk bécsi kiállításokat is. A három ország Fotóhónapját együttesen szemlélve, jól le lehet vonni bizonyos tendenciákat a minden évben megrendezésre kerülő fesztiválokról, valamint érezhető az adott ország fotográfiához való hozzáállása. Alapvetően az egész bécsi Fotóhónapra jellemző az a látásmód, amire Pozsonyban az OFF Festival törekszik, és ami sajnos a magyar Fotóhónapban még kevéssé fellelhető. Ez egy nagyon progresszív irány, amiben ugyanakkor nem kizárólag csak a kortárs fotográfia kap helyet. […] Az Anzenberger Galéria photobook gyűjteménye önmagában megér egy napot, számomra, személy szerint ez volt a legizgalmasabb a kirándulásban.” Szántói Lilla
„A bécsi fotóhónap példaértékű, mert színvonalas, mert van egy arculata, mert együttműködő, mert összefogó, mert közösséget teremt. […] minden egyes kiállítás igényes kivitelezéssel, magas színvonalat képviselt az intézményeken és a kereskedelmi galériákon át egészen a kávézóban megrendezett kiállításig. […] Összefoglalva; azt vettem észre, hogy a szervezés keze nyoma ott van minden egyes kiállításon, nyilván vannak Bécsben is tartalmilag kiemeltebb kiállítások, de egyik sincs alárendelve, illetve árván hagyva.” Tomas Opitz
„Az Aftermath. Changing Cultural Landscape: Tendencies of post-Yugoslav contemporary photography – Topographies című kiállítás alapkoncepciójához hasonlót már láthattunk, a poszt-szocialista országok jelenlegi állapota, kilátásai, problémái. Itt kifejezetten a volt Jugoszlávia utódállamaival kapcsolatos anyagokat láthattunk, amelyek meglepő módon egészen friss szemszögből mutattak rá viszonylag új keletű problémákra is (ifjúsági migráció, az Európai Unió hatásai, nyomása a térségre). A nemzeti identitás, amellyel ez a térség különösen sokat küszködött a szocializmus összeomlása óta, a Délszláv Háború mentális, szociális és gazdasági hatásai, sebei mind vizuális megfogalmazása kerültek, azonban – és ez volt számomra a viszonylagos újdonság, hogy – a kiállítás ígéretének megfelelően – valóban egy multikulturális, és globalizált kontextusban.” Básthy Ágnes
„A hab a tortán, a nap végén a Westlicht fotóaukció volt, ahol belekóstolhattunk a high-end fotográfia életébe. Alkotóként megtapasztaltam, hogy a műkedvelő közönség elérése mennyire fontos munkáink vásárló közönségével való megismertetéséhez. Ezen indíttatás vezérelt, hogy egy online galériát hozzak létre. Hiszem, hogy a kortárs művészet korszerű felületen való bemutatása és értékesítése ennek a leghatékonyabb módja. Mindez nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi jelenléthez egyaránt kínál működőképes megoldást. A galéria beindításához is komoly tapasztalatokat, kapcsolatokat szerezhettem Bécsben. […] A kapcsolatépítés személyes lehetősége mellett a számos rendezvény inspiráló volt a jövőbeli munkásságomra…” Urbán Ádám
„Az Idol tárlat egyszerre kép, installáció, fénykép, festmény, sőt hang is. (Künstlerhaus Idol – Őskori és kortárs nőképek)
Az új idolok keresése nagyrészt az új médiák segítségével szól hozzánk. Leszálltak a képek a falról, szobrokká, installációkká váltak, vagy mozgóképpé, videóvá alakultak. Talán nem jó terembe indultam, ötlik fel bennem, mert messziről Klimt képet látok a falon. […] A jelen és a múlt egyidejűvé vált, új ikont hozott létre. Közeledek a hatalmas képekhez és azt látom, Stephanie Guse sem ájul el Klimt méregdrága képeitől, parafrázisa (Willhaben/Adele és Willhaben/Emile) hulladékból készült kollázsa önarcképével meghökkentő, és egyben önirónikus is. […] A 170 kiállításból ily rövid idő alatt nyolcat láthattunk, több befogadására már nem is lettünk volna képesek. Érdemes lenne visszamenni.” Deák Csillag
„Az Ostlicht tematikája volt számomra a legérdekesebb, ahol a fényképészet és a szobrászat viszonyára fektették a hangsúlyt. Ha valaki ilyen munkákat hoz létre, ahhoz a fotón is kell képzőművészetben gondolkodnia. Számomra ez a széles látókörűség igazán fontos, […] A fotográfia síkból való kilépését körbejárva és sokrétű installációs megoldásokat használva mutatta be a két és három dimenzió átjárhatóságát, számomra nagyon meggyőző módon.” Dobokay Máté
„A WestLicht modern szentélyében a fényképezőgépek fejlődésének teljes spektrumát vitrin mögé zárták az egykori üveggyár falai között. A világháborús rohamsisakra szerelt ős-GoPro, a postagalamb begyén rögzített mini kamera, a Holdat megjárt egykezes készülék, a repülőgépről alkalmazott gyorstüzelésű fotópuska látványa már rögtön a belépés után megalapozta a hangulatot, melyet egy igazán tétre menő aukción történt részvétellel sikerült tökélyre vinniük a szervezőknek.
[…] Vásárfia nélkül hazatérni a császárvárosból? Megfizethetetlen.” Molnár Attila