ENGLISH
Kezdőlap/ Események/ XRBudapest | Sztereoszkópia: A VR közel két évszázados elfeledett múltja | előadások és 3D vetítések

XRBudapest | Sztereoszkópia: A VR közel két évszázados elfeledett múltja | előadások és 3D vetítések

Tudtad, hogy a 3D fotó már az Osztrák-Magyar MonARchia idején tömegmédium volt? Hogy az 1930-as években különleges magyar innovációval 3D filmek Budapestről? Egy estére összeválogattunk olyan hazai művészeket és kutatókat, akik végigvezetnek minket ezeken a különlegesen értékes, de kevéssé ismert alkotásokon (részben exkluzív, frissen felújított felvételekkel). Vetítésekkel és rövid előadásokkal nézzük végig a sztereográfia elmúlt 200 évének sokszor a néző mindkét szemébe könnyet csaló felvételeit, átbeszéljük ezek művészeti és technikai relevanciáját.

Fortepan / Kiss László

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

PROGRAM:
18:15 – Kapunyitás
18:30 – Villám-előadások és 3D-vetítések

Virtuális Valóság a 19. században: Kicsiny Martha (MOME) előadása a sztereofotográfia lenyűgöző 200 éves történelméről. Hogyan vált tömegmédiummá a századfordulóra, és hogyan kapcsolódik a mai legújabb médiumokhoz?
Exkluzív: Sztereó filmfelvételek az 1930-as évek Budapestjéről: Közel 100 éve készült az egyik első sztereofilm Budapesten, itt pedig egy felújítás után bemutatjuk! G. Szabó István és csapata a vetítéseken túl az eredeti alkotókról, technikákról, és a restaurálás folyamatáról is mesélnek.
Fejesugrás Magyarország 3D-történelmébe: Felvinczi Sándor megszállott kutatója és gyűjtője a hazai sztereofotográfiának. A Capa-ban most 3D szemüveggel nézünk meg 100 évnél is régebbi hazai sztereofotókat, előadása pedig megvilágítja a magyar sztereofotók egyedülálló kulturális jelentőségét.

19:30 – Kötetlen sztereo-hessz

Az XRBudapest találkozók fontos eleme, hogy az előadások után néhány ital mellett egymást is jobban megismerhessük. Az előadások és vetítések után most is szabadon beszélgethetünk a kutatókkal, művészekkel, egymással, illetve további sztereo eszközöket próbálhatunk ki.

——————————————————————————————
RÉSZLETES PROGRAM:

Virtuális valóság a 19. században: A sztereofotózás mint tömegmédium – Kicsiny Martha

A sztereoszkópia az a jelenség, amely lehetővé teszi, hogy két kissé eltérő kép elhelyezésével, hogy 3D-s térhatású látványvilágot nyújtson. Ezt az 1830-as években fedezték fel, a fényképészet feltalálásával egyidőben. Előadásom célja felfedni, miként volt a téri (sztereo-) fényképészet a 19. századi Európában és Amerikában a fő fényképészeti formátum, amivel tömegek ismerkedtek meg. Az első otthoni vizuális tömegmédium a sztereonéző volt, amely a fizikai jelenlétet szimulálva repítette el a változatos társadalmi hátterű befogadókat korábban soha nem látott egzotikus tájakra. Bár a mozgókép megjelenése elhozta a sztereofotózás aranykorának végét, mégis sokan sztereomozit vízionálták a jövő médiumaként a 19. században, ami miatt az első film valójában sztereoszkopikus – egy 1862-es bioszkóp próbafelvétel. Előadásom célja, hogy egy médiaarcheológiai betekintést nyújtsak a médium lehetőségeibe és történeti olvasatába.

Egyedüli sztereó filmfelvételek a ‘30-as évek Budapestjéről: Bálint István majdnem elfeledett forgótárcsás 3D vetítőrendszerének (1935) felélesztése – G. Szabó István

Az 1930-as években csúcstechnikának számított Bálint István 3D vetítője. BME-s diákok 85 év elteltével felújították a vetítőt, sőt, az 1935-ös Budapestet megörökítő 3D filmfelvételeket is. G. Szabó István mesél az egyedi technika- és kultúrtörténeti érték kalandos előtörténetéről, a már elvégzett és még elvégzendő feladatokról, aztán ősbemutató-jelleggel levetít több filmjelenetet, 3D időutazásra visz minket 1935-ös budapesti helyszíneken.

Sztereoszkópia Magyarországon, gyűjtés, – Felvinczi Sándor

——————————————————————————————

Kicsiny Martha – brit-magyar képzőművész és kutató. 2015 és 2020 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékén volt hallgató. 2021-ben Derkovits Gyula ösztöndíjban részesült. Különböző médiumokban folytatott művészeti praxisa a hatalomgyakorlással, illetve annak felelősségével és következményeivel foglalkozik. 2022 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori iskolájának Multimédia művész szakos hallgatója. Kutatási célja 19. századi médiaarcheológiai leletek feltárása és beemelése a kortárs művészet és az immerzív média világába. Média archeológiai fókuszú kutatása kapcsolatokat keres predigitális és digitális médiumok között, amelyeket összekapcsol premodern mítoszokkal és kortárs jelenségekkel. Jelenleg művészeti és kutatói tevékenysége kapcsán a 19. századi sztereofényképészettel és a litofán porcelántechnikával foglalkozik.

Felvinczi Sándor – Közel két évtizede a sztereó technika lelkes rajongója. Gépszerelő, programozó és egy kiállításszervezéssel foglalkozó cég (Anaglif Fotó Bt.) alapítótagja. Először 3D-s fényképezéssel kezdett el foglalkozni és fővárosi múzeumok számára készített anaglif technikával 3D-s kiállításvezetőket. Később a figyelme a régi sztereófényképek felé fordult. Ezek gyűjtése és kutatása során többek között a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Műcsarnokkal, a Török kulturális Intézettel és most legutóbb a főváros 150 éves évfordulója alkalmából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral közösen készített múltidéző sztereó-fotó kiállításokat. A kiállításokon eleinte az anaglif technikát részesítette előnyben, de most már a sztereó-fényképek poláros vetítésére helyezi a hangsúlyt. A kiállításszervezés mellet időnként a 3D-s fotózás is visszaköszön, főleg tüntetéseken készíti felvételeit Fuji W3 3D-s digitális fényképezőgépével. A régi 3D-s fotók kutatása során a magyar 3D-s filmtörténettel is megismerkedett, amit szintén izgalmas területnek tart. Jelenleg egy Tesco áruház mélygarázsában tart illegális 3D-s vetítéseket az arra kíváncsiak a számára.

G. Szabó István – mérnök, ügyvezető (OMI OPTIKA Mérnökiroda kft), c. egyetemi docens (BME), kuratóriumi tag (MOM Emlékalapítvány). Villamosmérnökként kapcsolódott be a BME Atomfizika Tanszékén folyó optikai adattároló (pl. CD) fejlesztésekbe 1987-ben, ahol egyetemi doktori fokozatot szerzett 1993-ban. A privatizálás ill. szétesés küszöbén álló, legendás MOM-ban eltöltött év során végleg elköteleződött az alkalmazott optikai szaktudományok iránt, amit 12 fejlesztésekben gazdag év követett egy MOM utódcégben (Schmidt & Bender kft). 2004-ben alapított vállalkozásában (a 2024-ben épp 20 éves https://omi-optika.hu/) a fő tevékenység ipari képfeldolgozás (Machine Vision) optikai eszközeinek fejlesztése és gyártása, továbbá optomechanikai berendezéseket fejlesztenek neutronos képalkotó, plazmadiagnosztikai és fúziós tudományos kutatásokhoz. BME külsős oktatói munkája mellett nagy hangsúlyt fektet diákok szakmai bevonására, aminek eredménye a témakiírásokat követő mintegy 30 megvalósult szakdolgozat és külső konzulensi tevékenység. Tudományos ismeretterjesztési tevékenységének része a Fővám téri Vásárcsarnokban 2015-ben megvalósult színtani bemutató (https://omi-optika.hu/szin-ter/), valamint 3D és technikatörténeti elhivatottsága nyomán Bálint István hagyatékának feltárása.