Identitás – Zeitgeist kiállítás
A Parallel Intersection Budapest 2019 kiállításon a PARALLEL projekt tavalyi, második ciklusban résztvevő fotográfusok munkái négy nagyobb egységbe rendezve láthatóak a Capa Központ Zeitgeist című kiállításán.
A kiállításon résztvevő, fiatal kortárs alkotók a fotográfia eszköztárának széleskörű felhasználásával, különféle technikák és új médiumok együttes alkalmazásával hozták létre munkáikat. Műveikkel korunk, környezetünk aktuális kérdéseivel, problémáival, különböző generációs érdeklődési köröket érintő témákkal foglalkoznak. A kurátori koncepció szerint a Zeitgeist című kiállításon a munkák tematikus felosztásban jelennek meg: a posztigazság, az antropocén, a misztikum és az identitás témakörei alá rendezve. A bemutatott művek összességéből kiolvashatóvá válik az a korszellem, amely irányt ad a huszonegyedik század első negyedében élő emberek gondolkodásának, vágyainak és törekvéseinek. (Gellér Judit és Mucsi Emese kurátorok)
IDENTITÁS
A különböző élethelyzetekben, életesemények idején fontos feltenni a kérdést: mi az ember helye, szerepe, feladata a világban? A fiatal alkotók pályakezdésekor a művészeti pozíciójuk megválasztásához szinte nélkülözhetetlen lépés a saját lelkialkatuk fel- és megismerése. Az Identitás témakörébe választott alkotások az egyéni és kollektív identitással, önismerettel és önreflexióval, személyes történetekkel foglalkoznak.
A teremben látható művek között van olyan, mely a maszkokat mint az arcot, a testet elfedő és átalakító jelmezt (Agata Wieczorek) hívja segítségül ahhoz, hogy az azokat magukra öltők más személyiségként mutatkozzanak meg, és van olyan projekt, mely e jelenséget a fotó tükörként való használatával, a szelfi jelenségére adott reflexióval mutatja be (Jessica Wolfelsperger). Míg egyes művek tágabb perspektívából – akár globálisan, akár a nemzeti identitás (Federico Ciamei), akár a háborús részvételt követő poszttraumás stressz szindróma vizsgálatának szintjén (Christel Thomsen) –, a technológiai változásokra is reflektálva keresik a válaszokat az önmeghatározáshoz, a legtöbb mű esetében az alkotók abba az intim térbe és időbe, azokba a folyamatokba engednek betekintést, melyek meghatározóak az életükben (Matthew Thompson). Felidézik múltjukat, feltárják traumáikat, fájdalmaikat (Ela Polkowska). Bemutatják közvetlen környezetüket: a házat, amelyben felnőttek, a szüleiket és a gyermekeiket, családjukat és barátaikat, összetett kapcsolatrendszereiket, sokrétű helyzeteiket (Hannamari Shakya, Inês Marinho). A kitárulkozások ezekben az esetekben nem pusztán (ön)vallomások.
Az identitás mint önmeghatározás, a valamilyen elvhez, elvrendszerhez való tartozás egyfajta folyamatosan újraszerkesztett élettörténetként is felfogható. Akár a múltat feldolgozó, akár a jelent kutató sorozatokat vizsgáljuk, a felismeréseket felmutató művek egyszerre keresnek, rejtenek és kínálnak azonosulási lehetőségeket. (Gellér Judit kurátor)
Alkotók: Agata Wieczorek (PL), Christel Thomsen (DK/UK), Ela Polkowska (PL), Federico Ciamei (IT), Hannamari Shakya (FI), Ines Marinho (PT), Jessica Wolfelsperger (CH/DE), Matthew Thompson (IE)