Jelentéseltolás

„Az elforgatás nálam nemcsak egy technikai eszköz, a nézőpontváltás a lényeg.”
(Esterházy Marcell)

Esterházy Marcell családi és talált archív anyagokkal dolgozik, azokat sajátítja ki és értelmezi újra. 2005 óta foglalkoztatja az Esterházy-család privát története, amelynek számos eseménye a magyar és az egyetemes történelem részét képezi. 2013-as Vesd össze (vö.) című korszakzáró kiállításán a saját emlékeiből és a családi archívumból önkényesen kiválasztott részletekre fókuszáló munkáit mutatta be.

A Jelentéseltolás egy új alkotói periódus első állomása, amelyben Esterházy számára továbbra is a saját környezetében tett megfigyelések biztosítják a kiindulópontot, ugyanakkor már nemcsak a családi témára összpontosít. Munkamódszerén is változtat: míg eddig a fotó jelentette az elsődleges kifejezőeszközt, új műveinek nagyobb részét most olyan, képként kezelt – talált vagy kreált – szövegek alkotják, amelyek között ezúttal a kiállítási helyzet teremti meg az összefüggéseket.

Az értelmezés közegét a Jelentés című bemutató, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a magyar művészeti szcéna és a mai Magyarország adja. Ebben a miliőben, a jelenkori történések eredményeképpen az olyan fogalmak, mint igazság, propaganda, kerítés, állam, érdek, háború, oroszok, befejezés stb. folyamatosan új, kiegészítő jelentésekkel töltődnek fel. Esterházy úgy ad teret ezeknek a jelentésbővüléseknek, hogy művei személyes vonatkozásait szándékosan háttérbe szorítja.

A bemutatás körülményei mellett a munkák médiuma is jelentésmódosító szereppel bír. Esterházy kiválasztott, majd kisajátított szövegei és képei most fotó (Majd egyszer, Tourner la page), objekt (Cui prodest), videó (Feled az ember, tudod?), elvihető műtárgyakból álló installáció (Propaganda) és egy neoncsőhajlító szakemberrel kiviteleztetett felirat (A hazug paradoxona) formájában jelennek meg. A kifejezésmódbeli változatosságot mutató műveket a képi információ fokozatos eltüntetése jellemzi.