ENGLISH
Kezdőlap/ Kiállítások/ Capa előtt és után

Capa előtt és után

Magyar fotográfusok háborús képei 100 éve és ma

A háborús fotózás egyik legkiemelkedőbb alakja, a magyar származású Robert Capa a XX. század közepén ért pályája csúcsára. Az ő munkáit felvonultató retrospektív kiállításhoz kapcsolódva Capa munkássága előtti és utáni, azaz XX. és XXI. század eleji, magyar fotográfusok által készített háborús fotográfiákon keresztül kutatjuk, vajon mennyit változott a fegyveres konfliktusok megörökítésének eszköztára az elmúlt egy évszázadban. Az első széles körben fotografált háborús esemény, az I. világháború dokumentumait a Fortepan digitális fotóarchívum segítségével mutatjuk be, korunk fegyveres konfliktusait pedig Bielik István szíriai, Csudai Sándor ukrajnai, Dévényi Veronika afganisztáni és Sopronyi Gyula líbiai képein keresztül ismerhetjük meg.

Fotó: Fortepan/Komlós Péter és Sopronyi Gyula

Nem fér kétség hozzá, hogy az első világháború óta eltelt száz évben rengeteget fejlődött a fotótechnika. Ennek a fejlődésnek az egyik haszonélvezői a fotóriporterek, akik már nincsenek arra kárhoztatva, hogy favázas fényképezőgépet és a hozzá tartozó súlyos üvegnegatívokat cipeljenek magukkal az amúgy is embert próbáló küldetésükön. A másik haszonélvezői mi, befogadók vagyunk, hiszen tagadhatatlanul közelebb kerültünk a korábban technikailag megörökíthetetlen, például túl sötétben vagy túl gyorsan lezajló mozzanatokhoz. Az éppen összecsapó ellenfelek arcába ugyan továbbra sem tudunk belenézni, de ennek nyilván a szintén nagyot fejlődő haditechnika is az oka, amely egyre ritkábbá teszi a közvetlen ütközeteket.

Vajon a technikai fejlődés magával hozta-e a fegyveres konfliktusokban készülő fényképek tartalmi előrelépését is? Azt megállapíthatjuk, hogy csillapíthatatlan a kíváncsiságunk a fegyveres konfliktusok iránt, hiszen ezekben a kiélezett szituációkban könnyebben tetten érhetünk mély, emberi történeteket. Vajon mit várunk el egy 100 éves és egy tavaly készült háborús fotótól mielőtt megpillantanánk?

A XX. század elején szinte mindenki pózolt, aki megállt egy kamera lencséje előtt és a ma embere is nagyon tudatosan viselkedik, ha fényképezik, mégis érezzük a két viselkedés motivációja közti szakadékot. Az is tetten érhető, hogy például egy hadifogoly lefotózása már akkor is bizonyítékul szolgált a másik felett aratott győzelemről, amely a fényképezőgépet is fegyverré avatta. Tehát már az első világháború alatt is tisztában voltak a fotográfiák erejével, létezett is hivatalos katonai cenzúra, de a felek közel sem vívták a maihoz hasonló tudatossággal a kommunikációs csatát. Végképp más volt az utca emberének viszonya a fotókhoz a maihoz képest: a falakon több olyan fotográfiát láthatnak, amelyek ma, az interneten elképesztő gyorsasággal terjedő képek korában, bizonyosan el sem készülhetnének – például a hölgykoszorúban festményszerűen heverésző katonákról készült kép.

Éppen ezért a leggyakrabban fotografált háborús toposzok – a búcsú, az utazás, a tábori élet, vagy éppen a pusztítás – mentén vizsgáljuk, hogy a 100 éve és a ma készült háborús fényképek mennyire különböznek, vagy éppen hasonlítanak egymásra.

Szöveg: Virágvölgyi István (kurátor)

1914 Forrás: Fortepan/Komlós Péter
1914 Forrás: Fortepan/Komlós Péter
1916 Forrás: Fortepan/Veszprém Megyei Levéltár/Klauszer
1916 Forrás: Fortepan/Veszprém Megyei Levéltár/Klauszer
1918. Forrás: Fortepan / Saly Noémi
1918. Forrás: Fortepan / Saly Noémi
Aleppó, Szíria, 2013. február 15. Fotó: Bielik István
Aleppó, Szíria, 2013. február 15. Fotó: Bielik István
Kijev, Ukrajna, 2014. február 20. Fotó: Csudai Sándor
Kijev, Ukrajna, 2014. február 20. Fotó: Csudai Sándor
Ra\'s Lanuf, Líbia, 2011. március 9. Fotó: Sopronyi Gyula
Ra\'s Lanuf, Líbia, 2011. március 9. Fotó: Sopronyi Gyula

 

A kiállítás helyszíne: Magyarország Nagykövetségének Kulturális Központja, Balassi Intézet, Ljubljana

Megnyitó: 2017. április 6. csütörtök 19 óra

A kiállítás megtekinthető: 2017. április 7. – június 2.

Fotográfusok: Bielik István, Csudai Sándor, Dévényi Veronika (Zrínyi Katonai Filmstúdió), Sopronyi Gyula

Kurátor: Virágvölgyi István

Kurátor-asszisztens: Csejdy Borka

Projekt koordinátor: Huszár Orsolya

A kiállítás rendezői köszönik a Fortepan fotóarchívum és a Zrínyi Katonai Filmstúdió nagylelkű hozzájárulását.