Capa-nagydíj 2022

A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2022. október 21. – 2022. február 19.
Keddtől péntekig 14 és 19 óra,
szombat és vasárnap 11 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Capa Központ – Project Room

A Capa-nagydíj 2022 beszámoló kiállítás megnyitója és Capa-nagydíj átadásának időpontja: 2022. október 20., csütörtök, 18 óra.

A CAPA-NAGYDÍJ 2022 NYERTESE: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább az itt bemutatott munkáikon.

Barakonyi Szabolcs Hűlt hely – Forenzikus esztétika című sorozatának elkészítése során az elmúlt közel hét évben valódi bűnügyi szemléken vett részt – igyekezett azt a munkát megtanulni és elvégezni, ami a bűnügyi technikus feladata a fényképezőgéppel. Képei beállítása, technikai paraméterei lehetőség szerint megegyeznek azzal a módszertannal, amitől egy fénykép tárgyi bizonyítékká válhat. Felkutatásuk és elkészítésük logikája pontosan követi a bűnügyi helyszínen dolgozó rendőrségi szakemberek gondolkodását és tekintetét. A bűnügyi technikus feladata, a nyomozati szakasz és a büntetőeljárás során felhasználható dokumentum létrehozása, így természeténél fogva mentes minden művészi szándéktól. Munkája során megismerkedett a bűnügyi világra támaszkodó, és az abból merítő történeti fotográfiákkal, kortárs művészeti projektekkel is. Célja a bűnügyi (forenzikus) környezetben spontán létrejövő (önösszeszerelő) esztétikai rendszer átemelése volt a művészeti térbe. Ezt nevezhetjük forenzikus esztétikának is.

Horváth Katalin Fanni REVIVAL – Újjászületés a nyugati határnál című anyagának fókuszában Magyarország „nyugati kapujában” élő nemzetiségi közösségek állnak, valamint azok a kulturális változások, modernizációs lenyomatok, amelyek a hagyományok lokális szintű rekonstrukciója és a globális hatások leképeződése mentén jelennek meg. A revival néprajzi kifejezés, amely szerint a régi hagyományok elemei újjászületnek, újra érvényessé válnak, csak módosult formában. A térség speciális kettős határhelyzete, amely a trianoni területi elcsatolásokból és a Nyugat közvetlen jelenlétéből adódik, az itt zajló folyamatok jóval intenzívebbek, mint az ország belső részein. Ezen a határvidéken a megőrzött és újjászülető hagyományok teremtik és jelenítik meg a hétköznapokban a szabadság illúziójának érzését is.

Móricz – Sabján Simon több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, most viszont ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrál. Testközelből figyeli az elmúlás jeleit, a kiöregedést és elvándorlást illetve aktuálisan a perzselő aszály és a válság okozta átalakulást. Az itt élők nehezen tudják előrevetíteni, hogy milyen jövő előtt állnak, de a tanulmányok szerint is a következő évtizedekben a magyarság akár egytizede eltűnhet és a magyarok négyötöde városokban él majd. A világ gyorsan változik, és a helyzet az ott élők és a települések szemszögéből rendkívül komplikált és árnyalt, a kérdések pedig egyelőre válaszok nélkül sokasodnak. Az alföldiekben azonban rengeteg erő van, a magyar vidék régi erőssége pedig az identitás.

A három ösztöndíjas és munkáik címe:

Barakonyi Szabolcs: Hűlt hely– Forenzikus esztétika