ENGLISH
Kezdőlap/ Kiállítások/ Elvonatkoztatás fehér feketében

Elvonatkoztatás fehér feketében

A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2023. szeptember 27.- 2024. január 21.
Capa Központ - 8F Galéria
Kurátor: Csizek Gabriella

A fotográfia menedék lehet, különösen azokban az időkben amikor a valóság szabta keretek között nincs mivel azonosulni, vagy amivel lehet, az mérföldekre van a vágyottól és még az elfogadhatótól is nagyon messze. A fényképezés ilyenkor lehetőség a kilépésre ebből a külső meghatározottságból, és mint alkotófolyamat a szabadság megélésének lehetősége is. Teremtés.

Dr. Szász János élete nemcsak azért érdemes a figyelemre, mert teremtő erővé tudta változtatni mindazt, ami akadályként állt az útjában, hanem mert ezt következetesen végig is vitte, még ha ez akkor a hazai közegben nem is kapott igazi elismerést. Életműve pedig már abban az időszakban is figyelmet érdemelt volna. Merész kompozíciói Moholy-Nagy László képeit idézik, letisztult tárgyiassága többek között Koncz Csaba munkáit, építészeti fotói Lucien Hervé képeit juttathatják eszünkbe. Hóval borított tájban készített felvételei pedig az olasz Giacomelli és a cseh Koudelka fotográfiáinak társai.

Társadalmi helyzete az adott rendszer keretei között alapvetően határozza meg életét. Az egyetem elvégzése után osztályidegenként nem léphet jogi pályára, igy dekoratőrként, grafikusként dolgozik, majd fényképésznek tanul. 1958-tól Pécsi Tervező Vállalat épületfotósaként dolgozik és örökíti meg az első szocialista városrész, a pécsi Uránváros tervezését, építését és a megváltozó várost.

 Az épülő panelházak, az utca pillanatnyi történései, a népi építészet éppen eltűnő világa Szász képi megfogalmazásában mindig feszes kompozícióban, szabad perspektíva-használattal jelennek meg. A valóság számára látható szerkezeteként mutatja meg az őt körülvevő világot, akár egy parasztház verandája falának íves vonalát és annak találkozását a tető határozott egyenesével fényképezi, vagy a hóban rendezett sorban álló szőlőtőkékre irányítja figyelmét.

Nemcsak formákban, hanem ritmusokban is lát, ezzel sajátos lüktetést ad ismétlésekből építkező képeinek. Számos, saját maga szerkesztette nagyítás utáni képkivágásban a horizontálisra vágott képmező terében jelennek meg az alakká absztrahált emberek és teszik, amit éppen tenniük kell, minden személyességet nélkülözve. Képi világát az absztrakció is meghatározza, ami nemcsak az elvonatkoztatás fokozataként értelmezhető munkásságában, hanem az „itt és most”-tól való eltávolodásként is.

A fehér és a fekete közötti szürke árnyalatokat eltüntetve jut el ezek abszolút végletéig, valószerűtlenné téve az általuk létrejövő teret, amelyben a megjelenő alakok szinte önmaguk árnyalakjaként léteznek mindössze. Ezt egy, a nagyítás vegyi folyamatába iktatott saját eljárással éri el, mert nemcsak a felvételek elkészítése, hanem a nagyítás folyamata is része képalkotó tevékenységének: az ő képei ebben az értelemben a sötétkamrában is születnek.

Az 1957-ben alapított Mecseki Fotóklub alapítótagja – Halász Rezső, Lantos Miklós és Tillai Ernő – alkotótársa, aktív résztvevője a műhelymunkának. Rendszeresen küld képeket külföldi pályázatokra és ér el sikereket. Számos nemzetközi fotószalonon állít ki Sao Paolótól Új-Delhiig. 1958-tól fotós szaklapokban publikál, szakkönyvet ír és 1962-től a pécsi I. sz. Szakiskolában tanít és 1966-ban megalapítja az Országos Középiskolai Fotóversenyt.

Az átalakuló városkép megörökítése mellett 1960-ban a falvak eltűnőben lévő építészetének megörökítésre is felkérést kap. Az ekkor kezdődő, végül másfél évtizedet felölelő munkának az eredménye a ’Népi építészetünk Nyomában’ (Műszaki Kiadó, 1976) című kötet, amely díjakat nyer országhatáron belül és azon kívül.

Amíg csak egészsége engedi, intenzíven dolgozik abban a minőségben és azzal a metódussal, amire pályája elején rátalált. Amikor már látása romlása miatt nem tud fényképezni, tanít és szervez, életét akkor is a fotográfia tölti ki.

Halála után életművét a családja gondozza és az azóta eltelt tizennyolc évben történtek bizonyítják, hogy odafigyeléssel, szakértelemmel foglalkoznak vele. Hazai fotógyűjteményekben és számos vezető külföldi intézményben megtalálhatók ma már képei, külföldi aukciókon (pl. a Sotheby’s londoni fotóárverése) kelnek el fotói, neves külföldi galériák (Robert Koch Gallery, San Francisco, és Eric Franck Fine Arts, London) képviselik, a magyar és a nemzetközi szaksajtóban foglalkoznak munkásságával (L’Oeil de la Photographie, a Weltkunst, az Artmagazin, a Fotóművészet, a Collectordaily.com, a San Francisco Chronicle, Wall Street Magazine).

Dr. Szász János (1925-2005) fotográfiai életművének bemutatásában fontos lépés volt 2023-ban a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed M21 Galériájában bemutatott kiállítás (kurátor: Csizek Gabriella), amely az Egerben, a Kepes Intézetben 2022-ben megrendezett első retrospektív tárlat (kurátor: Kincses Károly) anyagának egy részét tartalmazta, kiegészítve a család archívumából válogatott művekkel. A mostani tárlatot alapvetően ez utóbbi anyagából válogattuk, különösen a korai időszakban készült munkákat emeltük ki.

Munkássága így lépésről lépésre kerül méltó helyre a hazai és a nemzetközi fotográfia történetében, de az életmű teljes feldolgozása még hátra van.

Csizek Gabriella