ENGLISH
Kezdőlap/ Kiállítások/ Július Gyula: Fényfrottázsok

Július Gyula: Fényfrottázsok

A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2021. június 17. – 2021. augusztus 1.
Hétfőtől szombatig 9 és 19 óra között.
Vasárnap és ünnenapokon zárva.
Capa Központ – 8F Galéria
Kurátor: Csizek Gabriella

Megnyitó: 2021. június 16., szerda, 18 óra
A kiállítást megnyitja: Frazon Zsófia etnográfus, muzeológus | Pfisztner Gábor esztéta
A megnyitón való részvétel védettségi igazolvány vagy EESZT alkalmazás bemutatásához kötött.

Sokan figyelték már meg a fény látható természetét az általa létrejövő jelenségek révén, akár az árnyék, akár egy átlátszó felületen átsütő napsugár létrehozta szivárvány képében került a szemük elé.

Ezek a fényjelenségek vizsgálat tárgyává is tehetőek, az ezerhatszázas években csakúgy, mint a kétezer-húszas évek elején.

Ott, és akkor Jacob Böhme (1575–1624) mesterember számára egy óntálra vetülő fénypászma nyit utat az elmélkedés világába, így jut el a „természet láthatatlan középpontjá”-ba, majd írja meg az európai vallásfilozófia több fontos művét.

Itt és most Július Gyula képzőművésznek ad kiindulási alapot a fémfelületen, és a műanyagon megjelenő fény létrehozta hatás vizsgálatához és fotósorozatának elkészítéséhez. A felületnek nemcsak az anyaga fontos ebben a megfigyelési folyamatban, hanem a belőle készült tárgyat magába foglaló forma is.

A dolgok hűlt helyét hordozó „burkok” – hivatalos nevükön a vákuumformázott thermoform buborékfóliák – megidézik a bennük tárolt valóságos tárgyakat, és bár az óvásukra használt tartóformák üresek, a hiány megidéző erejével a már láthatatlan tartalmat mintegy öntőformaként mégis magukban hordozzák. A megvilágítás nyomán pedig ezek a tárgyak még inkább plasztikussá válnak és veszítenek evilági mivoltukból, ürességük pedig az „előhívott” tárgyon túl meghatározhatatlan tartalommal is megtelik.

Július Gyula kísérleteiben a fény ezekre a felületekre vetülve az absztrakció különböző fokozatait hozza létre: előhívhatja az eltűnt tárgy képét, de különös felületté is változtathatja az egykor átlátszó műanyag tartódobozokat, hogy új életre keltve őket, más összefüggések kiindulópontjaiként és fényfrottázsokként is működni kezdjenek.

A kiállítás nemcsak az elkészült műveket, hanem az alkotás folyamatának kiindulópontjait, a „műanyag burkok” gyűjteményét is bemutatja, illetve installációs terében lehetőséget ad saját megfigyelések folytatására is.

Csizek Gabriella
kurátor

Július Gyula: Böhme-reflexiók, II., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Böhme-reflexiók, II., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Böhme-reflexiók, II., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Böhme-reflexiók, II., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Böhme-reflexiók, III., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Böhme-reflexiók, III., 2015 © Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, LVIII., 2021© Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, LVIII., 2021© Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, IX., 2021© Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, IX., 2021© Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, CXXI., 2021© Július Gyula
Július Gyula: Fényfrottage, CXXI., 2021© Július Gyula

Július Gyula 1958-ban születetett Budapesten. 1977- és 1984 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, sokszorosító grafika szakon tanult. Kiállító művész a Képzőművészeti Egyetemi évek óta, számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltek munkái. 2008-ban a 11. Velencei Építészeti Biennálé, La Biennale di Venezia Magyar Pavilonjának kurátora, 2011-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának egyéni fokozatszerző doktorjelöltje, 2015 novemberében szerezte meg doktori címét. 2016-tól a Budapesti Metropolitan Egyetem Grafika Intézetének vezetője, 2019-től a Vizuális Kommunikácuó Tanszék vezetője, a Művészeti és Kreatívipari Kar dékánhelyettese.