Moholy-Nagy László: A fény természete

Külső helyszín: Liszt Intézet Brüsszel (10 Treurenberg, 1000)

A kiállítás megtekinthető:
2023. február 16. – március 31.
Csütörtök-vasárnap: 18–23:00
2023. február 20. – március 31.
Hétfő - csütörtök: 10–17 óra
Péntek: 10–15 óra
Szombat és vasárnap: zárva
Kurátor: Csizek Gabriella

A kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a brüsszeli Liszt Intézet együttműködésében jött létre.

A Bright Festival keretein belül lesz látható a brüsszeli Liszt Intézetben a Capa Központ Moholy-Nagy László: A fény természete című kiállítása.

Az egyedülálló belga fesztivál több, mint 20 interaktív művészeti alkotást és fényinstallációt vonultat fel Brüsszel három kerületét érintve: Le Quartier Royale (Királyi Negyed), Quartier européen (Európai Negyed), valamint a Place Lehon (Lehon tértől) egészen a a Schaerbeek-i Louis Bertrand sugárútig. A brüsszeli Liszt Intézet és a Capa Központ együttműködésében létrejövő kiállítás 2023. február 16. – március 31. között látogatható a brüsszeli Liszt Intézet tereiben.

Moholy-Nagy László

A magyar származású Moholy-Nagy László a huszadik századi művészet egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású alkotója. A festészet, a fotó- és filmművészet, a látványtervezés, a művészeti nevelés, a szobrászat, az ipari formatervezés, a tipográfia és a reklám területe is tevékenységi körébe tartozott. Ő a legmerészebb kísérletező, akit modern látásmódja és formanyelve az „új látás” legfontosabb elméleti és gyakorlati mesterévé tett. Képzőművészeti munkássága – a Bauhaus tanáraként és Chicagóban iskolaalapítóként is – elméleti és pedagógiai tevékenysége révén vált teljessé.

Élete során többször kellett más országban folytatnia és újrakezdenie alkotótevékenységét, mégis töretlen optimizmussal hitt abban, hogy ha a művészet mindenki számára elérhető és közösen gyakorolható tevékenység, akkor annak hatásaként a világ is jobbá válik.

„…belső hajtóerő irányította a művészi tervezés sokféle területére: foglalkozott tipográfiával, plakátművészettel, fotóművészettel, filmmel, színházzal. Szenvedélyes szellem volt, tele vitalitással, szeretettel, lelkesedése másokat is felgyújtott. Alkotómunkájának célja az volt, hogy ’mozgó látomások’ kutatásával megtalálja a tér új eszméjét. A hagyományos módszerektől teljesen mentesen, a tudós kíváncsiságával fogott mindig új kísérletekbe” – jellemezte őt Walter Gropius, aki meghívta tanítani a Bauhausba, az újító szellemű művészeti iskolába, ahol a célok egyike az volt, hogy a művészet és a tudomány kapcsolatba kerüljön az élettel, a mindennapokkal.

Egész munkásságát áthatotta a fény természetének és térmeghatározó erejének megfigyelése és kutatása: ezt a húszas években kamera nélkül készített fényképei, azaz fotogramjai, ezt követően a Fény-tér-modulátor című ikonikussá vált műve, illetve az átlátszó felületekből kialakított, olykor festett plasztikái mutatják.

„Moholy-Nagy elsőrangú ember volt. Mint fotós, csinálta a maga dolgát és jól csinálta. Egyszer itt Párizsban megkért arra, hogy fotózzak neki pár fotót a szobrairól. Mondtam neki, szívesen, de hát végül te magad is fotós vagy. Erre – de kedves volt – azt felelte: tudod, én csak játszom a fotóval, te vagy a fotográfus” – emlékezett egy beszélgetésben André Kertész.

A játék pedig szabad cselekvés, azaz alkotó teremtés.

Csizek Gabriella kurátor

Az installáció képeit Hattula Moholy-Nagy és a Moholy-Nagy Alapítvány jóvoltából mutatjuk be.