„A legprofibb amerikai turisták külföldi tudósítónak nevezik magukat és ha az Egyesült Államok területén kívül születtek, kedvenc témájuk a visszatérés. Én Budapestre tértem vissza, mert történetesen ott születtem és mert a hely csak egy rövid szezonra tette lehetővé a visszatérést” – írta Capa 1952-ben.

A rövid szezon, amit Magyarország a riporter visszatérésére lehetővé tett, 1948. szeptember elejétől október közepéig tartott. A látogatásról szóló képes beszámoló az amerikai Holiday magazin 1949. novemberi számában Budapesti beszélgetés címmel jelent meg.

Robert Capa több szórakoztató tudósítást is írt európai turistaparadicsomokról a második világháború után indult, utazással és luxusélettel foglalkozó, színes havilap elképzelt olvasóinak. A Budapesti beszélgetés azonban kivétel a fotóriporter gazdagoknak szánt könnyed írásai között, hiszen saját, a harmincas években elhagyott szülőföldjéről és a visszatérés lehetetlenségéről is szól.

A kiállítás ezt a lehetetlen küldetést mutatja be, visszahelyezve az egykori Friedmann Endrét ifjúságának romos kulisszái közé.

Robert Capa 1948-ban már harmincöt éves, amerikai állampolgár, a Szabadság-rend kitüntetettje, az Orosz naplót jegyző John Steinbeck úti- és szerzőtársa; egy eleven nemzetközi szakmai és bajtársi hálózat része. A Magnum néven alapított független fotóügynökség társalapítója. A New York Herald Tribune fórumán felszólal a vasfüggöny, a hidegháború, az uszítás és az ellenségeskedés ellen.

1948. őszi hazaérkezése tizenhét évvel korábbi távozása óta korántsem az első, de 1931 óta a leghosszabban időzik itthon s aztán nem tér vissza többé.

A következő évben kiállításon szerepelt pár itt készült fotója és néhány külföldi lapban is megjelent, de az ekkoriban másokkal közösen kiadott munkáihoz hasonló, könyv terjedelmű „magyar riport” sosem. A hozzáférhető képek és a most először látható kontaktfelvételek segítségével azt vesszük sorra, milyen témák érdekelték, miből akart dolgozni az ekkor már világhírű fotóriporter.

Fisli Éva
kurátor