EUFÓRIA? Rendszerváltás-történetek Magyarországról

2020. február 23-ig

Eufória – ez a szó sűríti leginkább magába azt az intenzív érzést, amelyet a magyarországi rendszerváltás eseményei váltottak ki a fordulatot üdvözlők körében. Hogy pontosan milyen érzéseket takar ez a rendszerváltás víziójához, biztató előjeleihez, majd bizonyosságához és lehetőségeihez kapcsolódó szó, az egyénenként változó. Intenzív boldogságérzet? A szabadság mámora? Az igazságtétel ígérete? Az Európához tartozás vágyának beteljesülése? Mesterséges kábulat?

CAPAZINE – LET’S DANCE

2020. február 10-ig

A LET’S DANCE, avagy Táncoljunk! hívószó fotográfusokat és zenészeket invitált közös munkára. A műhelymunka központi témája a zene és a fotografikus képalkotás kapcsolata, vizsgálódásának tárgyai a hangképek, a grafikus kották, a montázs, az újrajátszás, a zenetörténet és a fotótörténet találkozása, az alkotói kísérletezés lehetőségei voltak.

Édentől keletre. Lázadás Budapesten – Rubi & Lóze

2020. február 23-ig

A hatvanas-hetvenes években a fotózás népszerűsége megsokszorozódott, és mindezt ugyan a hatalom megpróbálta valamelyest figyelemmel kísérni, de mivel az se volt baj, ha valaki nem volt regisztrált fotóamatőr, a totális kontroll csak a publikált művekre terjedt, terjedhetett ki. Rubinstein Sándor és Sándor László nem volt tagja semmiféle fotókörnek, kiállításokon nem vettek részt, de nemcsak ezért számítottak „törvényen kívülinek”. Képeik alapján egyértelmű, hogy e két fiatalember éppen azt testesítette meg, amitől a rendszer oly ádázan óvta az ifjúságot: a nonkomformizmust, a devianciát, a lázadást, amit akkoriban „nyugatmajmolásként” emlegettek.

Robert Capa, a tudósító

2020. június 30-ig

Robert Capát a XX. század több háborújának (a spanyol polgárháború, a második kínai-japán háború, a II. világháború, az első arab-izraeli háború és az első indokínai háború) egyedülálló képi krónikásaként jegyzi az egyetemes és a magyar fotótörténet. Az öt harcmezőt megjárt magyar származású fotográfus tragikusan rövid élete során is maradandót alkotott: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolateremtő képi világot hozott létre és az őt követő nemzedékeknek máig hatóan mutatta meg, hogy milyen nagy a mély humanizmusból építkező képek ereje.